Hírek

Sok ügyfél az illetéket egyszerűen „egy újabb fizetendő tételként” kezeli. Jogi szempontból azonban az illeték ennél sokkal többet jelent: egyes vagyonszerzésekhez, bírósági eljárásokhoz, cégeljárásokhoz és hatósági kérelmekhez kapcsolódó, törvényen alapuló fizetési kötelezettség. Magyarországon az illetékek fő szabályait az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről tartalmazza. A gyakorlatban az illetékjog azért különösen fontos, mert egy ügylet […]

A magyar piacra lépés sok vállalkozás számára praktikus és üzletileg vonzó döntés. Magyarország alacsony társasági adókulcsot, uniós piacra jutást és olyan jogi környezetet kínál, amely a nemzetközi befektetők számára is értelmezhető, miközben kellően rugalmas a tulajdonos-vezérelt vállalkozások számára is. Éppen ezért sok külföldi tulajdonú vállalkozás egyszerű és hatékony társasági formával indul, és csak később kezdi […]

Amit minden vállalkozásnak tudnia kell az adatvédelemről Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation – GDPR) 2018-ban lépett hatályba azzal a céllal, hogy egységes adatvédelmi szabályrendszert hozzon létre az Európai Gazdasági Térségben. A rendelet alapvetően átalakította azt, ahogyan a vállalkozások személyes adatokat gyűjtenek, kezelnek és tárolnak. A GDPR egyik legfontosabb sajátossága, hogy […]

Ultimate guide vállalkozások, könyvelők és adótanácsadók számára Miért ennyire kényes terület a rendezvények ÁFA-kezelése? A szakmai kiállítások, iparági konferenciák, vásárok, trade show-k és üzleti rendezvények ma már nem pusztán marketingesemények. Sok vállalkozás számára ezek jelentik a piacra lépés, a partnerkapcsolat-építés, a disztribútori hálózatfejlesztés és a leadgenerálás legfontosabb csatornáit. Egy nemzetközi eseményen való részvétel költségszerkezete azonban szinte mindig összetett: standbérlés, standépítés, installáció, […]

Miben különböznek a virtuális irodától és a székhelyszolgáltatástól Mielőtt továbbmennénk, érdemes tisztázni egy gyakori félreértést. A vállalati és jogi környezetben a kézbesítési megbízotti szolgáltatásnak semmi köze a csomagokhoz vagy a logisztikához. A kézbesítési megbízott nem az a személy, aki a termékeket eljuttatja az ügyfelekhez. Ehelyett egy jogilag kijelölt kapcsolattartó, aki a vállalat vagy annak külföldi tulajdonosai nevében hivatalos küldeményeket vesz át. Másképpen fogalmazva: A futárárutkézbesít. • A kézbesítési megbízott jogi és hatósági dokumentumokat vesz át. Ez a különbség kulcsfontosságú, mivel a kézbesítési megbízotti szolgáltatások alapvető szerepet töltenek be a vállalati megfelelőség és a hatóságokkal való kommunikáció területén. Egyes országokban hasonló funkciók „company secretary” vagy „authorized recipient” néven működnek. Ez az útmutató bemutatja, mik azok a kézbesítési megbízotti szolgáltatások, hogyan működnek, […]

Magyarország idegenrendészeti rendszere az elmúlt években látványos szerkezeti átalakuláson ment keresztül. A 2023. évi XC. törvény (a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról) 2024-től egy olyan célalapú rendszert vezetett be, amely 2026-ra már egyértelműen kirajzol egy új logikát: minden tartózkodás mögött konkrét jogcím, valós cél és folyamatosan igazolható feltételrendszer áll.  A vállalati […]

A cégalapításhoz, adózáshoz és szerződéskötéshez szükséges személyes adatok Magyarországon Mi érvényes, mi nem, és mikor kell fordítás? A magyar jogrendszerben a vállalkozások működésének egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült területe a megfelelő személyes adatok és dokumentumok kezelése. Külföldi tulajdonosok, ügyvezetők vagy nemzetközi szerződéses partnerek esetén különösen gyakori, hogy egy cégalapítás vagy adóügyi eljárás nem a gazdasági kérdéseken, hanem a formai hiányosságokon csúszik el. A magyar hatóságok alapvetően dokumentum– és formaorientált rendszert működtetnek. Ez azt jelenti, hogy a tartalmi helyesség mellett kiemelt szerepe van annak, hogy az adatok pontosan, következetesen és megfelelő nyelven jelenjenek meg a szükséges iratokban. Egy apró eltérés például egy másképp írt név vagy egy nem megfelelő fordítás könnyen vezethet elutasításhoz vagy jelentős késedelemhez. Ez az összefoglaló bemutatja, hogy a magyar jogrendben milyen személyes adatok és dokumentumok szükségesek, mit fogadnak el a hatóságok, és mikor szükséges hiteles fordítás vagy további hitelesítés. A magyar jogi környezet alaplogikája A magyar hatósági és cégjogi eljárások két alapelvre épülnek: a […]

EU–India FTA 2026: egy új globális gazdasági tengely születése és üzleti lehetőségek Európa számára Egy történelmi megállapodás gazdasági és stratégiai súlya 2026. január 26-án az Európai Unió és India hivatalosan bejelentette a több mint húsz éve tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás (EU–India FTA 2026) létrejöttét. Ez az egyezmény nem csupán egy újabb kereskedelmi szerződés a sok közül, […]

Mit lehet ténylegesen igénybe venni, kinek jár, és mitől „működik” jogszerűen? Magyarország adórendszerét sokan a két legismertebb számmal azonosítják: 9% társasági adó és 15% személyi jövedelemadó. Ez valóban versenyképes az EU-n belül, de a gyakorlatban a teljes adóteher és a nettó „eredmény” nagyon gyakran nem az adókulcson, hanem azon múlik, hogy az adózó (magánszemély vagy […]