Hírek

Magyarországi cégalapítás előtt sok vállalkozóban felmerül a kérdés: a kötelező törzstőke olyan pénz, amelyhez később nem lehet hozzányúlni, vagy ebből is finanszírozható az indulás? A társaságnak már átadott pénz felhasználható a vállalkozás működésére: vásárolható belőle laptop vagy árukészlet, fizethető bérleti díj, munkabér, marketing és könyvelés is. Nem kell folyamatosan a teljes összegnek a bankszámlán maradnia. […]

Egy működő vállalkozás számára az online értékesítés sokszor nem új üzleti modell, hanem a meglévő működés természetes kiterjesztése. A termékek már adottak, a beszerzési vagy gyártási háttér működik, a cég rendelkezik vevőkörrel, számlázási folyamattal és értékesítési tapasztalattal. Innen logikus lépésnek tűnhet, hogy ugyanazokat a termékeket a vállalkozás saját weboldalán keresztül is elérhetővé tegye. Jogi és […]

Utolsó frissítés: 2026. augusztus, ellenőrizték a FirmaX jogi és bevándorlási szakértői Európa továbbra is a világ egyik legvonzóbb célpontja azok számára, akik jobb munkalehetőségeket, magasabb életszínvonalat, stabilitást és hosszú távú jövőt keresnek. A növekvő érdeklődés ellenére azonban az Európai Unióban történő jogszerű munkavállalás szabályai bonyolultnak és túlterhelőnek tűnhetnek, különösen akkor, ha Ön nem uniós állampolgár. […]

Külföldön él, de Magyarországon szeretne céget alapítani? Az egyik első kérdés rendszerint az, hogy szükséges-e Budapestre utaznia a cégalapításhoz, vagy a folyamat távolról is lebonyolítható. Ez különösen fontos azok számára, akik Európán kívül élnek, vízumra van szükségük a magyarországi beutazáshoz, vagy több különböző országban élő üzlettárssal terveznek vállalkozást indítani. A cégalapítás Magyarországon külföldről sok esetben […]

Magyarországon 2024-től bevezették a 15%-os globális minimumadót. Ismerje meg a QDMTT, az IIR és az UTPR gyakorlati következményeit, valamint a megfelelésre való felkészülés legfontosabb lépéseit. Mit jelent ez a magyar leányvállalatok, holdingtársaságok és befektetők számára? Az elmúlt években új korszak kezdődött a nemzetközi társasági adózásban. Az OECD második pillérre (Pillar Two) vonatkozó, globális minimumadóként ismert […]

A magyarországi hivatalos cégbejegyzés alapjául szolgáló cégiratokat a cégnyilvántartás a bejegyzett társaságokra vonatkozó adatokkal együtt tartalmazza. A nyilvántartást a cégbíróságként eljáró bíróságok vezetik. A cégiratokat és adatokat elektronikusan tárolják. Digitális cégügyintézés Magyarországon A magyar cégügyintézés egyre inkább digitálisan zajlik. A cégbejegyzést és a nyilvántartott cégadatok módosítását rendszerint jogi képviselő közreműködésével, elektronikus úton intézik, a cégiratokat […]

Utolsó frissítés: 2026. augusztus 26. Magyarország újabb jelentős lépést tesz a digitális adóadminisztráció irányába. 2026 szeptember 1-jétől új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség lép életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagyis a NAV felé. Az új szabály elsősorban a hagyományos, kézzel kiállított, valamint bizonyos számítógéppel előállított nyugtákat érinti. A változás célja, hogy azoknak a tranzakcióknak az adatai is […]

Az EU Digital Product Passport rendszere 2026-ban operatív szakaszba lépett. Bemutatjuk, hogyan működik a digitális termékútlevél, mely vállalkozásokat érintheti, milyen adatok kerülhetnek bele, mikor jelennek meg az első kötelezettségek, és mire érdemes már most felkészülni. A Digital Product Passport már nem csak egy jövőbeli uniós terv Az Európai Unió termékszabályozása egyre inkább olyan rendszer felé […]

Mikor igényelheti vissza egy magyar cég az áfát? Gyakorlati útmutató 2026-ra A legfontosabb szabály Az, hogy egy vállalkozás áfát fizetett egy költség után, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az áfa levonható vagy visszaigényelhető. A levonáshoz a beszerzésnek adóköteles gazdasági tevékenységet kell szolgálnia, rendelkezésre kell állnia a megfelelő bizonylatnak, és nem állhat fenn törvényi levonási […]

Gyakorlati útmutató EU-n kívüli gyártók és befektetők számára Az Európai Unión kívül működő gyártók és befektetők számára az európai piacra való belépés kihívást jelenthet, ha minden egyes vevői megrendelést külön kell egy harmadik országból kiszállítani. A vámeljárások, az importterhek, a hosszú szállítási idők és a változó logisztikai költségek megnehezíthetik a terjeszkedést és csökkenthetik a versenyképességet. […]