Több vállalkozás, összehangolt adózás: mikor érdemes tao- és áfacsoportban gondolkodni?
A cégalapítás Magyarországon már az induláskor adózási és számviteli döntésekkel jár, különösen akkor, ha az új társaság egy meglévő cégcsoporthoz kapcsolódik. A könyvelés kialakítása során ezért érdemes figyelembe venni a vállalkozások közötti ügyleteket és a csoportos adózás lehetőségét, hogy a nyilvántartások a választott működési modellt támogassák.
Egy vállalkozás növekedésével gyakran több cég között oszlanak meg a feladatok. Külön társaság végzi az értékesítést, egy másik fejleszt, egy harmadik pedig a közös háttérszolgáltatásokat biztosítja. Az üzleti működés összekapcsolódik, az adózás azonban nem követi automatikusan ezt az együttműködést.
Ilyenkor érdemes megvizsgálni a csoportos társaságiadó-alanyiság és a csoportos áfaalanyiság lehetőségét. A megfelelően kialakított struktúra csökkentheti az adóterhet, javíthatja a pénzforgalmat, és egyszerűsíthet bizonyos adminisztratív feladatokat. Az előnyök ugyanakkor a vállalkozások tényleges működésétől függnek.
A FirmaX Hungary szemlélete szerint a döntés kiindulópontja a cégek közötti gazdasági kapcsolat: hol keletkezik jövedelem, hol jelentkeznek költségek, és milyen ügyletek kötik össze a társaságokat?
Először azt érdemes tisztázni, hol jelentkezik a többletteher
Képzeljünk el egy vállalkozói csoportot, amelynek egyik cége már stabil ügyfélkörrel rendelkezik, miközben egy másik új szolgáltatás bevezetésén dolgozik. A fejlesztő társaság munkatársakat foglalkoztat és működési költségeket visel, de bevételei még nem fedezik a kiadásait.
A tulajdonos egységes üzleti tervet lát: a jelenlegi tevékenység finanszírozza a jövőbeli növekedést. Az adózási helyzet megértéséhez azonban külön meg kell vizsgálni az egyes társaságok adóalapját és a közöttük zajló elszámolásokat.
Három kérdés segíthet az első értékelésben:
- Van-e olyan társaság, amelynek pozitív adóalapja mellett egy másik cégnél adózási veszteség keletkezik?
- Jelentős összeget képviselnek-e a rendszeres belső szolgáltatások és költségátterhelések?
- Mekkora munkát és pénzügyi terhet jelent ezek adózási kezelése?
Ezekre eltérő választ adhat a tao-csoport és az áfacsoport. A két megoldás önállóan vagy egymás mellett is működhet, és tagjaik köre sem szükségszerűen azonos.
Amikor a növekedés költsége másik cégnél jelentkezik
A tao-csoport egyik lényeges lehetősége, hogy a tagság alatt keletkező negatív egyedi adóalap meghatározott korlátok között már ugyanabban az évben csökkentheti a csoport adóalapját.
A számviteli veszteség és az adózási veszteség nem feltétlenül ugyanaz. A számítás alapját a társaságiadó-szabályok szerint megállapított adóalapok jelentik.
A veszteségfelhasználásnak korlátja van: a csoport és a tagok által érvényesített elhatárolt veszteség együttesen legfeljebb a veszteséglevonás előtti pozitív egyedi adóalapok összegének 50 százalékáig használható fel. A belépés előtti veszteség pedig nem válik automatikusan közösen felhasználható csoportveszteséggé.
Saját számpélda: mekkora lehet a tárgyévi különbség?
Tegyük fel, hogy két, a csoporttagság feltételeinek megfelelő társaságnál a következő adóalapok keletkeznek:
| Társaság | Tevékenység | Egyedi adóalap |
| Értékesítő Kft. | Meglévő szolgáltatások értékesítése | +80 millió Ft |
| Fejlesztő Kft. | Új üzletág előkészítése | −24 millió Ft |
A példában nincs korábbi veszteség, adókedvezmény vagy más, a számítást befolyásoló különleges körülmény. A negatív adóalap teljes egészében a csoporttagság időszakában keletkezik.
Önálló adózás mellett a nyereséges társaság számított társasági adója:
80 millió Ft × 9% = 7,2 millió Ft.
Tao-csoportban a 24 millió forintos veszteség belefér a 40 millió forintos korlátba. Így a csoport adóalapja 56 millió forint, számított adója pedig:
56 millió Ft × 9% = 5,04 millió Ft.
A saját példánkban a tárgyévi különbség 2,16 millió forint. A 9 százalékos adómértéket és a veszteségfelhasználás szabályait a társaságiadó-törvény határozza meg.
A hosszabb távú értékeléshez azt is meg kell becsülni, hogy a fejlesztő társaság külön adózóként mikor tudná felhasználni a veszteségét. Ettől függ, hogy az előny elsősorban korábbi adómegtakarítást, vagy egy később esetleg már nem érvényesíthető veszteség hasznosítását jelenti.
Amikor a belső szolgáltatások áfája köti le a pénzt
Az áfacsoport más ponton változtatja meg az elszámolást: a tagok egymás közötti ügyletei áfa szempontjából belső műveletekké válnak, a külső kapcsolatokban pedig a csoport egyetlen áfaalanyként működik.
Tegyük fel, hogy egy központi szolgáltató társaság havonta 4 millió forintért nyújt adminisztratív és informatikai szolgáltatásokat egy másik csoportcégnek. Ha az ügyletet 27 százalékos áfa terheli, a számlához 1,08 millió forint áfa kapcsolódik.
Ha mindkét társaság ugyanannak az áfacsoportnak a tagja, ezen a belső szolgáltatáson nem keletkezik felszámítandó áfa. Az elszámolást azonban továbbra is dokumentálni és könyvelni kell: az áfakezelés változása nem tünteti el a gazdasági eseményt.
A pénzügyi hatás megítélésénél két helyzetet kell elkülöníteni.
Teljes levonási jogosultság mellett a belső számla áfája korábban is levonható lehetett. Az előny ezért jellemzően a finanszírozás és az adminisztráció területén jelentkezik. A példabeli havi 1,08 millió forintot nem lehet automatikusan végleges adómegtakarításként kezelni.
Korlátozott levonási jogosultság mellett tényleges adóköltség is csökkenhet. A végső eredményhez viszont a külső beszerzések levonhatóságát is ki kell számítani.
A levonásra nem jogosító tevékenységet szolgáló külső beszerzés áfája a csoporttagságtól nem válik automatikusan levonhatóvá. A vegyes felhasználású költségeknél megfelelő elkülönítésre, illetve megosztásra van szükség.
Kik számára lehet elérhető a két megoldás?
A tao-csoporthoz legalább két jogosult adózó szükséges. A fő feltételek között szerepel a törvény szerinti, legalább 75 százalékos szavazati jogon alapuló kapcsolat, az azonos mérlegfordulónap, valamint az egységes számviteli keret: magyar számviteli szabályok vagy IFRS. A közvetett tulajdonosi láncot külön is ellenőrizni kell.
Áfacsoportot a törvény szerinti belföldi letelepedéssel rendelkező, egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok hozhatnak létre. Itt nem a tao-csoport 75 százalékos küszöbe irányadó; a kapcsolt viszonyt a konkrét struktúra alapján kell megállapítani.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonosi ábra vizsgálata önálló feladat. Egy közös márkanév, az együttműködési megállapodás vagy a rendszeres egymás közötti számlázás önmagában még nem bizonyítja a jogosultságot.
Az egyszerűbb adózás szervezettebb együttműködést igényel
A tao-csoport tagjai közötti ügyleteknél főszabály szerint nem kell alkalmazni a társaságiadó-törvény transzferár-korrekciós és dokumentációs előírásait. A csoporttagság előtti elszámolásokhoz kötődő kivételeket azonban ellenőrizni kell. A csoporton kívüli kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre nem terjed ki automatikusan ez a könnyítés.
A működés kialakításánál célszerű előre rögzíteni:
- ki gyűjti össze és ellenőrzi a tagok adatait;
- milyen belső határidőkkel dolgoznak a könyvelések;
- hogyan egyeztetik a társaságok közötti elszámolásokat;
- hogyan rendezik a közös adófizetés pénzügyi hátterét;
- mi történik hibás adatszolgáltatás vagy tulajdonosváltozás esetén.
A közös adózáshoz közös felelősség is társul. A tao-csoport tagjainak egyetemleges felelősségét törvény szabályozza. Ezért a döntés előtt a tagok adózási előéletét és a felelősség időbeli terjedelmét is fel kell mérni.
Áfacsoportnál a törvény szerinti kívül maradó kapcsolt adóalanyok hozzájárulása és felelősségvállalása is jelentős lehet. A vizsgálatot ezért nem elegendő kizárólag a belépni kívánó társaságokra korlátozni.
Hogyan érdemes előkészíteni a döntést?
Hasznos kiindulópont egy olyan számítás, amely négy működési változatot vet össze: önálló adózás, kizárólag tao-csoport, kizárólag áfacsoport, illetve a két rendszer együttes alkalmazása.
Mindegyiknél érdemes megvizsgálni a várható adófizetést, az időlegesen lekötött pénzt, a bevezetés költségét és a rendszeres adminisztrációt.
A számításhoz célszerű összegyűjteni a tulajdonosi struktúrát, a következő évek eredményterveit, a veszteségnyilvántartásokat, a belső ügyletek listáját és az áfalevonásra vonatkozó adatokat. Jelentős hitelállomány, adókedvezmény vagy tervezett cégértékesítés esetén ezek hatását is külön kell modellezni.
A vezetői döntés akkor lesz megalapozott, ha a várható előny mellett az is látható, milyen feltételezéseken alapul. Más eredményt adhat például egy gyorsan nyereségessé váló új üzletág, mint egy tartósan fejlesztési szakaszban maradó társaság.
A 2027-es induláshoz már 2026 őszén dönteni kell
Naptári éves adózóknál a 2027. január 1-jétől induló tao-csoport létrehozására irányuló kérelmet 2026. november 1. és 20. között kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Eltérő üzleti évnél az adóév utolsó előtti hónapjának megfelelő időszaka irányadó.
Az áfacsoport engedélyezése nem ehhez az éves novemberi időablakhoz kötött. A kezdést azonban a NAV-eljárással és a nyilvántartási rendszer átállításával össze kell hangolni.
Az előkészítést ezért célszerű a kérelem benyújtása előtt megkezdeni. A határidőre egy olyan döntésnek kell megszületnie, amely mögött ellenőrzött adatok és működőképes elszámolási folyamatok állnak.
Gyakran ismételt kérdések a tao-csoportról és az áfacsoportról
Mi a különbség a tao-csoport és az áfacsoport között?
A tao-csoport a társasági adó közös elszámolását teszi lehetővé. Az áfacsoport tagjai egyetlen áfaalanyként működnek, egymás közötti ügyleteikre nem számítanak fel áfát.
Két magyar kft. is létrehozhat tao-csoportot?
Igen. Ehhez többek között legalább 75 százalékos szavazati jogon alapuló megfelelő kapcsolat, azonos mérlegfordulónap, egységes számviteli keretrendszer és NAV-engedély szükséges.
Elszámolható az egyik cég vesztesége a másik cég nyereségével szemben?
Igen, tao-csoportban a tagság alatt keletkezett adózási veszteség felhasználható a csoport adóalapjának csökkentésére. A veszteséglevonásra főszabály szerint 50 százalékos korlát vonatkozik.
Felhasználható a tao-csoportban a belépés előtt keletkezett veszteség?
Igen, de kizárólag az érintett társaság saját egyedi adóalapjánál, a vonatkozó korlátok szerint. Ez nem válik közösen felhasználható csoportveszteséggé.
Kell áfát felszámítani az áfacsoport tagjai közötti szolgáltatásokra?
Nem. Az ugyanazon áfacsoport tagjai közötti szolgáltatások az áfa hatályán kívül esnek, de dokumentálni és könyvelni kell őket.
Az áfacsoport minden esetben adómegtakarítást jelent?
Nem. Teljes áfalevonási jogosultság mellett elsősorban finanszírozási és adminisztrációs előnyt jelenthet. Korlátozott levonási jog esetén tényleges adómegtakarítás is keletkezhet.
Lehet egy vállalkozás egyszerre tao-csoport és áfacsoport tagja?
Igen. A két csoport egymástól függetlenül működik, és a tagjaik köre is eltérhet.
Megszűnik a transzferár-dokumentációs kötelezettség tao-csoport esetén?
A tao-csoport tagjai közötti ügyleteknél főszabály szerint igen, törvényi kivételekkel. A csoporton kívüli kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletekre nem terjed ki a mentesség.
Meddig kell kérelmezni a tao-csoport létrehozását 2027-re?
Naptári éves adózóknál 2026. november 1. és 20. között kell benyújtani a kérelmet a 2027. január 1-jei induláshoz.
Az áfacsoport létrehozására is a november 20-i határidő vonatkozik?
Nem. Áfacsoport év közben is létrehozható, NAV-engedéllyel.
Felelhet az egyik cég a többi csoporttag adótartozásáért?
Igen. A csoportos adózáshoz törvényben meghatározott egyetemleges felelősség kapcsolódik, amely más csoporttagokhoz kapcsolódó adókötelezettségekre is kiterjedhet.
Milyen adatokból állapítható meg, hogy megéri-e a csoportos adózás?
A tulajdonosi struktúrából, a várható adóalapokból, az elhatárolt veszteségekből, a belső ügyletek értékéből és az áfalevonási jogosultságokból.
